A 17. század végén egy bécsi nemes ember felesége, Marie Sophie Berghoffer rákban szenvedett, az orvosok azt mondták, csak Isten segíthet rajta. Egy alkalommal álmában egy Mária-szobrot látott, akkor még nem tudta, de a sümegi kegytemplom Szent István-oltáránál. Többször álmodott aztán róla, és több útmutatást is kapott, hogy merre keresse a szobrot. Így jutott el Magyarországra. Kereste Győrben, Pápán, majd az utolsó álmot követve Sümegre érkezett. Itt, az álmából már ismert szobornál misét kért gyógyulásáért, gyónt, áldozott, majd további három misén vett részt. Február 6-án, a harmadik szentmise végén megérintette a szobrot, és imádság közben szemmel láthatóan gyógyulni kezdett.
A Sümegi Csodatévő Szűzanya emlékévéhez kapcsolódva, 2019. március 15-én, a 320. évfordulón Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplomban Reisz Pál ferences házfőnökkel, Nagy József kanonokkal, sümegi főesperes plébánossal, valamint környékbeli papokkal együtt.
A hálaadó szentmisét annak emlékére mutatták be, hogy 1699. február 6-án (ma 327 éve) történt az első sümegi csoda.
Márfi Gyula érsek az akkori szentbeszédében a mexikói Guadalupében, a portugáliai Fatimában és a franciaországi Lourdes-ban történt csodás gyógyulásokról beszélt, párhuzamba állítva őket a sümegi csodával.
Ezeket a gyógyulásokat az orvostudomány nem tudta és nem is akarta megmagyarázni. Mi, hívő emberek megéljük Isten szeretetén keresztül a csodát, amit nem önmagáért tartunk fontosnak, mert nem az a lényeg, hogy a földi életünk folyamán jól éljünk, hanem az, hogy Isten jóságát megérezve higgyük, hogy van egy olyan világ, ahol nincs betegség, szenvedés, halál, sem fájdalom. Fontos, hogy higgyünk, hitünket erősítse a sümegi csoda is, és adjunk hálát érte. S ugyanilyen fontos, hogy szeressük betegeinket, ápoljuk őket, imádkozzunk értük, hiszen bennük valamiképpen a szenvedő Krisztus van jelen köztünk. Ha szeretettel és türelemmel bánunk betegeinkkel, akkor a gyógyító Krisztus lesz jelenvalóvá – mutatott rá a főpásztor.
A szentmisét követően Fáy Zoltán könyvtárvezető előadásában a magyarországi ferences kegyhelyek bemutatása után részletesen beszámolt az első csodás gyógyulásáról, majd megemlítette, hogy ugyanabban az évben, 1699-ben további tíz csodát jegyeztek föl Sümegen; Kiss Fábián ferences házfőnök könyveiben pedig további harminchat csodáról olvashatunk.
